TurulBélyeg: tudásbázis

Vendégek a jövőből, avagy a bélyegvilág „kakukktojásai”

A bélyeggyűjtők körében van két olyan címlet az 1913-as sorozatban, amelyek bár pont úgy néznek ki, mint a többi Turul-bélyeg, valójában egy egészen más korszak hírnökei. Ismerjétek meg a 70 és 80 filléres bélyegek titkos történetét!

Turulok az Aratók idején?

Képzeljük el 1916 őszét: a nyomdákban már javában készülnek az új Aratós és Parlament sorozat darabjai. Ekkor azonban egy nagyszabású tarifaváltozás miatt sürgősen szükség lett 70 és 80 filléres bélyegekre is. Bár ezeket már az új sorozat első tagjainak szánták, a posta végül úgy döntött: „egyelőre még az eddigi rajzok felhasználásával” készítik el őket.

Így fordulhatott elő az a különös helyzet, hogy miközben a régi Turul-sorozat többi tagját már nem is nyomták, ez a két érték frissen, 1916. október 1-jén került forgalomba – ráadásul ugyanazon a vízjeles papíron, mint az 1913-as kiadás.

Miért soroljuk mégis ide őket?

Bélyegtörténeti szempontból ezek a bélyegek már az Aratós-sorhoz tartoznának, hiszen egyazon tervpályázat szülöttei. Azonban a gyűjtők az elmúlt több mint száz évben annyira megszokták, hogy az azonos rajz (a Turul) miatt az 1913-as sor kiegészítő értékeként tekintenek rájuk, hogy a szakértők sem akartak zavart kelteni a rendszer megbontásával. Maradtak tehát „tiszteletbeli” 1913-asok.

Ritka kísérletek és színes próbák

Mielőtt a végleges változatok megszülettek volna, az Államnyomda 1916 augusztusában kísérletezni kezdett. Ezek a kísérleti nyomatok ma a gyűjtők féltett kincsei: fogazatlanul, fehér kartonpapíron léteznek olyan izgalmas színekben, mint a:

• rézvörös/kék
• sötétibolya/kék

Mit mondott a hivatalos közlöny?

Az 1916. szeptemberi rendelet rendkívül terjedelmes volt, de egy fontos részletet kifelejtettek belőle: a bélyegek színét! Csak annyit rögzítettek, hogy a rajz a régi marad. Ez is jól mutatja azt a sietséget és átmeneti állapotot, amelyben ez a két különleges címlet megszületett.